Mi számít kkv-nak? - A nagyvállalatok zsebelhetik be az uniós forrásokat (2010. július 30. 16 óra 0 perc)
A kormány szándéka, hogy több uniós forrást csoportosítson át a kis- és középvállalatok számára. Némi ellentmondás látszik azonban abban, hogy mit tekintenek kkv-nak az unióban és Magyarországon, így nem kizárt, hogy a magyar nagyvállalatoknak is csurran-cseppen valami ebből a pénzből.
A kormányzat már megkezdte az uniós források átcsoportosításának lehetőségét vizsgáló felmérést, a változtatásnak - derült ki a Napinak adott válaszokból - pedig a finanszírozás közvetítésében részt vevő bankok is örülnének (Napi, 2010. június 29.). Az egyik legmarkánsabb módosítás lehetne, hogy a támogatásokból több jusson a kis- és középvállalati (kkv) szektornak. Némi ellentmondás látszik azonban abban, hogy mit tekintenek kkv-nak az unióban és Magyarországon. Az OTP-nél a Napi érdeklődésére elmondták: a jelenlegi magyarországi banki gyakorlat jelentősen eltér az uniós normától, ami főként a piac szegmentációjával magyarázható. Magyarországon nagyjából 1,2 millió vállalkozás található, s közülük mindössze 21 ezer árbevétele haladja meg az 500 millió forintot.
Az UniCredit Bank álláspontja szerint azonban az európai uniós támogatások szegmentációs elveivel nincsen probléma. Magyarország ugyanis az uniós direktívát követi, tehát egészen 250 fős alkalmazotti létszámig és 50 millió eurós éves nettó árbevételig (vagy 43 millió eurós mérlegfőösszegig) tekinthető egy vállalkozás kkv-nak. Az uniós támogatások túlnyomó többségét erre a vállalkozói körre írják ki, ami - ismerték el a banknál - Magyarországon már bőven érinti a nagyvállalati kört. Az UniCredit kifejezetten kedvezőnek tartja, hogy így nálunk a vállalati kör túlnyomó többsége pályázhat uniós támogatásokra. A bank minimális eltéréssel alkalmazza az uniós kkv-definíciót. Mint hangsúlyozták: szegmentációs szempontjaik a hazai sajátosságokhoz igazodóan mérettől, tevékenyégtől és tulajdonosi struktúrától függő különböző ügyféligényekhez és ennek megfelelő kiszolgálási modellekhez igazodnak.
Az Erste Bank EU-irodájának vezetője, Trombitás Zoltán viszont egyértelműen arról beszélt, hogy csatlakozásunk óta a hazai uniós pályázati kategóriarendszer megegyezik az európai unióssal. A Budapest Banknál (BB) is ugyanezt állították. A cégméretek meghatározásánál - fejtették ki - általában a létszám a korlát, hiszen az árbevétel és a mérlegfőösszeg nagyságába a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások általában beleférnek. A kategóriarendszer módosítására a BB szakértőinek véleménye szerint nincs szükség. Problémát inkább a kapcsolt és partnervállalkozások miatti úgynevezett konszolidációs elv értelmezésénél, betartásánál és betartatásánál látnak. Éppen ezért úgy vélik, szükség lenne a konszolidációs elv alkalmazását egyértelműen szabályozni. A másik, ami a finanszírozás során a pénzintézeteknek is gondot okoz, a de minimis típusú támogatások valós mértékének megállapítása. Jelenleg ez a vállalkozások önbevallása alapján történik, és sajnos a nem mezőgazdasági cégek esetében nincs országos nyilvántartás a vállalkozások de minimis támogatása mértékéről.
A BB-nél szükségesnek tartanák a támogatási keretek átcsoportosítását a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásaihoz (például telephelyfejlesztés, energetikai beruházások, munkahelyteremtő beruházások, gépbeszerzések) azon operatív programoktól, ahol nincs kellő érdeklődés vagy a jelenlegi rendszer nem a termelő, szolgáltató szférát támogatja. A szakértők szerint igazítani kellene a pályázatképesség feltételein is. A recesszió ugyanis átértékelte az életképes vállalkozás fogalmát, így értelmetlenek az árbevételre vonatkozó (csökkenés, szinten tartás) előírások. Példaként említették, hogy a GOP-pályázatoknál a 2009. évi eredmények alapján 15 százalékánál nagyobb árbevétel-csökkenést felmutató, de működőképes és nyereséges vállalkozások már nem pályázatképesek. A vállalási feltételek esetében szükséges módosítás lenne, hogy a létszámbővítés és létszámmegtartás a beruházás helyétől (régiótól, helységtől) függően legyen eltérő mértékű.