Az elmúlt évben a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon 37 százalékkal ugrott meg, a növekedés mértéke meghaladja az előző évi tendenciákat, ami az elmúlt években már így is kiugróan magas volt - derül ki a Coface Hungary friss
elemzéséből. A nagymértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy az évek óta zajló magyar válságjelenséghez hozzáadódott a nemzetközi válság hatása.





Az eljárások 53%-át a felszámolási eljárások adják, volumene 30 százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy arányát végelszámolások teszik ki, arányuk 44 százalékkal növekedett meg. Nem javul a helyzet az "igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások 2009-ban a csődtörvény módosításnak hatályba lépése után 120-ra növekedett meg. A változások hatékonyságát a hitelezői igények megtérülésén lehet igazán lemérni, erre vonatkozóan azonban nem jelent meg olyan mennyiségű adat,
amely alapján messzemenő következtetéseket lehetne levonni.





Az eljárás alá került cégek árbevétel szerinti megoszlását a bejegyzett társaságok hasonló arányaival összevetve kiderül, hogy 2009 év során is a legtöbb eljárást a 20 milliós fogalom alatti mikrocégek, valamint a 20 és 300 millió forint közti, a
családi kereteket éppen kinőtt cégek ellen folytatták. Az elmúlt évben azonban jelentősen megnőtt a fizetésképtelenné válás valószínűsége a nagyobb cégek körében is, 2009-ben olyan cégek is tűntek el a süllyesztőben, akikről azt korábban nem
feltételezték volna.





Ágazati sajátosságok

A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 24%-át kereskedelmi vállalkozások, további 20%-át építőipari cégek ellen indították az elmúlt évben. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások között leginkább a ruházati termékek, az élelmiszeripari termékek valamint az építőipari termékek
kereskedelmével foglalkozó vállalkozások voltak a legnagyobb számban érintettek. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, az ingatlangazdálkodás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások
vannak nagy számban.


Forrás: ---


A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, az építőipari, valamint acél és fémipari tevékenységet folytató vállalatok állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos
ágazat, mint: a kereskedelmi vállalkozók, a turizmus és vendéglátást végzők, a fuvarozók, a fa és bútoripar, a papír és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.





Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (19,61%-a, összesen bejegyzett cégek 13,46%-a). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 24,49%-a, összesen bejegyzett cégek 18,47%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 6,35%-a, de a bejegyzett hazai cégek 4,78%-a), regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban - az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,27%-a, összesen bejegyzett cégek 13,96%-a),
valamint az egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,25%-a, összesen bejegyzett cégek 3,3a %-a) teljesítettek a legjobban.

Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója úgy látja, hogy a válság a telekom és az energiaszektort viselte meg a legkevésbé, igaz, ebben a szektorban többnyire nagyvállalatok működnek. Emellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar is stabilabban viselte a körülményeket, ami jó részt annak köszönhető, hogy van egy fogyasztási szint, amelyet nem lehet alulmúlni. Ugyanakkor az élelmiszeripar szempontjából a forint árfolyama nagyon fontos tényező, ugyanis az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy a sertéshús és a tejtermékek esetén, amint túl erős a forint, erőteljesen növekszik az import. Dercze szerint továbbra is az építőipar a legveszélyeztetettebb szektor, de az acélipar sem állt jól a válság idején.
Ugyanakkor minden olyan szegmens, amely az áruforgalomhoz kapcsolódik, például fuvarozás, szállítás, és a kereskedelem is döcög. Az építőiparban nagyon sok cég tevékenykedik, amelynek egyik oka a járulékok összegének minimalizálása. Azonban az is nyilvánvaló, hogy a magyar építőipar nagyon erősen felduzzasztott kapacitású volt, amelyre a támogatott hitelkonstrukciók miatt, majd az autópálya program miatt volt szükség. Miután ezek lecsengtek, a megrendelés állomány is jelentősen visszaesett, majd ehhez jött a válság.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy a leginkább az acél és fémiparban, az ingatlangazdálkodásban valamint a turizmusban romlott a helyzet, de nagy mértékű romlást mutat a már évek óta romló nagykereskedelem, a gépjárműipar valamint a fuvarozást és a logisztikai tevékenységet végzők.

Regionális eltérések

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2009-ben a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Pest megyében, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folytatták. Budapesten az eljárások 40%-át, Szabolcsban pedig 6%-át indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.

A tavalyi adatokat 2008-hoz viszonyítva az látszik, hogy Nógrád megyében 82 százalékkal, Budapesten 66 százalékkal, míg Borsodban 64 százalékkal ugrott meg az eljárások száma. Eközben Baranyában, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében néhány százalékkal kevesebb eljárást indították 2009-ben mint a megelőző évben.

Figyelembe véve az adott megyékben a bejegyzett vállalatok számát kiderül, hogy miközben átlagosan a cégek 5,49 százaléka került bajba, Nógrád megyében ez az arány többszöröse, közel 14 százalék, Szabolcsban 12% de Békésben, Hajdú-Bihar megyében is jóval meghaladja az országos átlagot. Ezalatt Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a mutató a 4 százalékot sem érte el.

Az eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében (eljárások 5,91%-a, összesen bejegyzett cégek 2,71%-a), Nógrád megyében (eljárások 2,19%-a, összesen bejegyzett cégek 0,91%-a), valamint Hajdú-Bihar megyében (eljárások 4,69%-a, összesen bejegyzett cégek 3,66%-a) regisztrált a Coface.

Ebben az összehasonlításban Pest megye (eljárások 9,23%-a, de a bejegyzett hazai cégek 13,72%-a), valamint Győr-Moson-Sopron megye (eljárások 2,45%-a, de a bejegyzett hazai cége 3,78%-a) teljesített a legjobban, mivel az származott innen 2009-ben.

A 19 megye és Budapest közül a fővárosnak és csupán három térségnek (Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Somogy megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani.

Bizonytalan 2010

A korábban jósolt 2010 második félévi gazdasági talpraállás bizonytalan, a helyzet pedig igen törékeny, állítja a Coface Hungary országigazgatója. 2009-ben drasztikusan növekedett a fizetésképtelenségi eljárások száma és jövőre sem várhatóerőteljes javulás ezen a téren, a kifizetetlen számlák problémája pedig továbbra is fennáll. A nagy zuhanásokon túl vagyunk, de gócpontszerűen tűnnek elő a kisebb, helyi válságok a globális krízisen belül, ilyen volt példáulaDubai Investment bejelentése, a Hypo Alpe Adria bajba kerülése, vagy Görögország leminősítése - állítja Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. Dercze úgy látja, hogy nagyon törékeny a szituáció mert nagyon jelentős az államok eladósodottsága a piacélénkítő lépések miatt. Ezek a lépések hasznosak voltak, hiszen fékezték a zuhanás mértékét -az autóipar a roncsprémium miatt tudott jól szerepelni bizonyos területeken - és a munkanélküliség is jobban nőtt volna.

Azonban valódi, tartós növekedésről még nem beszélhetünk. Derczeúgy véli, a nagy kérdés az, hogy mi lesz az élénkítőcsomagok kifutásaután és a gazdaság át tudja-e venni legalább ezt a lendületet.A globális piacélénkítő lépéseknek
csak áttételes hatása volt a magyar iparra. Ugyanakkor Magyarország megítélése stabilizálódott, ma már "együtt mozgunk a többiekkel".Azonban az is fontos kérdés, hogy a kormányváltással mennyire radikális változások lesznek a gazdaságpolitikában.Mindeközben a piacok az új kormánytól a válságkezelés mellett előretekintést is várnak.
Ami a magyar vállalkozásokat illeti, Dercze szerint a 2009-es évben a cégek inkább a túléléssel voltak elfoglalva, stratégia kidolgozására nem igazán jutott idő. A Coface korábbi felméréséből kiderült, hogy a magyar vállalkozások jó irányban keresgéltek az exportvonalon, de ezek a piacok még nem indultak be.

Érdekes megjegyezni, hogy a magyar import jobban esett, mint az export, amire régóta nem volt példa. Rövidtávon az ország szempontjából ez jó jel, de sajnos ebben benne van a beruházási jellegű importcsökkenés is. A beruházások
elmaradása pedig limitálja a lehetséges jövőbeni növekedési lehetőségeket. Fontos látni, hogy Magyarországnak 2009-ben kettős válsággal kellett szembenézni, hiszen a belső problémák 2006-ban már napvilágra kerültek. A kiigazítás ugyan megindult, de mire annak hatása lett volna, Magyarországon is éreztette hatását a nemzetközi pénzügyi krízis.

Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint a válság komoly pofon volt mindenkinek, nemcsak a jellemzően alultőkésítettebb, sérülékenyebb magyar cégeknek - magyar vállalkozások 75 százalékának az éves árbevétele nem éri el az 50 millió forintot - hanem a stabil helyzetű külföldi leányvállatok cégeinek is átmenetileg le kellett állnia a termeléssel vagy végleg bezárni.

Bagyura tapasztalatai szerint a banki finanszírozás beszűkülése és megdrágulása érzékenyen érintette a finanszírozás igényes cégeket. "Ez azzal jár, hogy a szállítóik felé fordulnak, és még nagyobb hitelt próbálnak elérni értékben és időben
is. A gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel" - mutat rá Bagyura. Ezek felmérése és kezelése egyre több cégnek jelent kihívást, amit a Coface tapasztalatai is alátámasztanak: jelentősen megnőtt a hitelezéskezelési termékek
iránti kereslet. Ennek ellenére fájdalmasan kevés cég veszi igénybe ezeket az eszközöket Nyugat-Európához képest, ahol a cégek körülbelül 10 százaléka, míg itthon a cégek 2-3 százaléka vesz igénybe valamilyen követeléskezelési szolgáltatást,
jegyzi meg a szakértő. Hozzáteszi, hogy a hazai kuncsaftok nagy része is külföldi tulajdonban áll, ahol ez a fajta gyakorlat a policy része. Pedig ilyen körülmények között nagyon fontos a hitelezői védelem és a jó követeléskezelés. Tapasztalataik
szerint a számla lejárata után az első 2-3 hétben nagyon nagy valószínűséggel beszedhető a teljes összeg, azonban 90-120 nap után radikálisan csökken a behajthatóság.